Anno...

Történelmi áttekintés a plébániánk közösségét szolgáló papokról

Havlicsek Vince plébános (1845. ápr. 26.– 1922. febr. 23.) – A Trencsén megyei Ocsadnicén született 1845. április 26-án. Gimnáziumi tanulmányokra Nyitrára járt. Filozófiai tanulmányait Nagyszombatban, a teológiát pedig Esztergomban végezte. Pappá szentelték 1869. július 25-én. Ezután káplán Komjáton, 1874-ben Pozsonyban a Szent Márton székesegyházban, és még ebben az évben adminisztrátor Szentmihályúron. 1874-ben ismét káplán Pozsonyban. 1886-ban Pozsonyban a Szent Lászlóról nevezett kórház lelkésze. Plébánosi kinevezését 1889-ben Pozsony-Virágvölgybe kapta meg. 1899–1909 között privát életet élt Budapesten. 1909-ben hitoktató Budapesten az I. kerületi Tétényi úti iskolában. Szakolcán szerkesztette a Sloveĺsky Sion c. folyóiratot (1869–1872). Cikkei megjelentek a Vojtech (1864/5), a Sokol (1866), a Památnik Sv. Cyrilla (1869), az Obrázk. Kalend. (1872), a Kat. Noviny (1875) hasábjain. 1919 őszén nyugdíjba vonult. Budapesten hunyt el 1922. február 23-án, életének 77., pappá szentelésének 53. évében.

Havlicsek Vince, egyházi ügyvezető atya, 1919.novembertől, (U 1922)

Megla Tibor László hitoktató (1887. máj. 22.–1932 u.) – Csáktornyán született 1887. május 22-én. Pappá szentelték 1910. június 24-én a ferences rend címére. 1921-ben átvette az Esztergomi Főegyházmegye és hitoktató Budapesten. 1932-ben hitoktató a VIII. kerületi Dugonics utcai elemi iskolában, később már nem található róla adat.

Megla László, egyházi ügyvezető atya, 1922.februártól, (U 1953)

Marosi József plébános (1899. szept. 1.–1953. febr. 26.) – A Somogy megyei Nemesviden született 1899. szeptember 1-jén. Atyja Ferenc földműves, anyja Pap Teréz. Két testvére van. Teológiai tanulmányait az esztergomi szeminárium növendékeként végezte. Esztergomban szentelték pappá 1926. június 20-án. Ezután hitoktató Budapest-Külső-Ferencvárosban, 1927 augusztusában káplán Budapest-Külső-Ferencvárosban. 1929 szeptemberében hitoktató Budapest-Külső-Lágymányoson és szervező lelkész. 1930 novemberében káplán Sárisápon, 1931 decemberében Nagybárkányban, hamarosan kihelyezett szervező káplán Mátraverebélyen. 1934-ben plébánoshelyettes Nagybárkányban. Plébánosi kinevezését 1938-ban kapta meg Mohorára. 1952-ben plébánoshelyettes Kisorosziban. Budapesten, a Széher úti kórházban hunyt el 1953. február 26-án, életének 54., papi szolgálatának 27. évében.

Marosi József, egyházi ügyvezető atya, 1929.novembertől, (U 1953)

Zofáhl Aladár lelkész, hitoktató (1903. aug. 6.-1932. júl. 30.) – 1903. augusztus 6-án született. Pappá szentelték 1925. június 21-én. Ezután káplán Budapest-Felső-Vízivárosban, 1926-ban hitoktató Budapesten. 1927 augusztusában káplán Budapest-Regnum Marianumban, 1929. áprilisban adminisztrátor ugyanitt, augusztusban káplán Budapest-Herminamezőn. 1931 márciusában lelkész a Budapest I. kerületi Hengermalom-templomban és hitoktató az elemi iskolában. Budapesten hunyt el 1932. július 30-án, életének 29., papságának 7. évében.

Zofáhl Aladár, lekész atya, 1930.decemberétől, (U 1932)

Horváth József dr. kán., plébános, tábori alesperes (1884. febr. 11.–1965. jan. 22.) Nagyváradon született 1884. február 11-én. Atyja József szabósegéd, anyja Szatmári Júlia háztartásbeli. Egy testvére van. Pappá szentelték Esztergomban 1906. június 26-án. Ezután káplán Endrefalván. 1909-ben hitoktató Budapesten és közben 1911–1912-ben egyúttal a Rákócziánum intézet prefektusa is volt. 1914–1918 között tábori lelkész. 1919-ben hittanár Budapesten a IX. kerületi gimnáziumban. Plébánosi kinevezését 1924-ben kapta meg Mohorára, 1929-ben adminisztrátor Csesztvén. 1932-ben kihelyezett káplán Budapesten a Szent Adalbert-templomban. 1934-ben plébánoshelyettes, majd 1939-ben plébános Karancsságon. 1946-ban ideiglenesen nyugállományba vonult, majd lelkész Törökbálinton a szanatóriumban. 1947-ben Ipolytarnócon tartózkodott mint ideiglenes nyugdíjas. 1948-ban Budapesten a Szent István Kórházban lelkész. Tábori alesperes is volt. 1950-ben nyugállományba vonult és kisegítő Budapest-KözépsőFerencvárosban. Több épület neki köszönheti létét, Mohorán több iskolát, kultúrházat és kápolnát épített. Ságújfaluban bányász híveinek felépítette a Szent László-bányásztemplomot, amelyet iskolák és kultúrház követett. Halála előtt egy évvel költözött a székesfehérvári papi otthonba. Itt hunyt el 1965. január 22-én, életének 81., pappá szentelésének 59 évében. Ságújfaluban helyezték nyugalomra.

dr. Horváth József, lelkész atya, 1932.augusztustól, (U 1965)

Mihályi (Milbich) Tamás plébános (1879. szept. 30–1959. márc. 12.) – A Pest megyei Solymáron született 1879. szeptember 30-án. 1929-ben is Milbich néven szerepel. Atyja Milbich József földműves, anyja Ringler Borbála háztartásbeli. Egy leánytestvére van. Az esztergomi Bencés Főgimnáziumban érettségizett 1901 -ben. Teológiai tanulmányainak négy évét 1901–1905 között Budapesten végezte a Tudományegyetem Hittudományi Karán a Központi Papnevelő Intézet növendékeként. A magyaron kívül beszélte a német nyelvet is. Pappá szentelték 1905. június 27-én. Ezután káplán Budaörsön. 1907-ben hitoktató Budapesten. 1908-ban ismét káplán Buda-Újlakon, 1913-ban Budapest-Erzsébetvárosban. 1921 -ben adminisztrátor Budapest-Józsefvárosban. 1922-ben káplán Budapest-Erzsébetvárosban, majd ugyanebben az évben plébánosi kinevezést kap Karancsságra. 1930-ban a Szécsényi Espereskerület jegyzője. 1934-ben a Budapest XI. kerületi Szent Adalbert lelkésze, és 1940-ben első plébánosa. 1944-ben érseki tanácsosi címmel tüntetik ki. 1954-ben nyugállományba vonul. Kisebb költeményei jelentek meg. Székesfehérvárott a papi otthonban hunyt el 1959. március 12-én, életének 80., papságának 54. évében.

Mihályi (Milbich) Tamás, lelkész atya, 1934.júniustól, plébános atya 1940-től, (U 1959)

Lezsánszky József plébános (1892. dec. 18. 1959. febr. 14.) – Pozsonyban született 1892. december 18-án. Atyja Ferenc cipészmester, anyja Péter Anna háztartásbeli. Két testvére van. Teológiát a svájci Fribourgban hallgatott. Bécsben szentelték pappá 1917. június 19-én. Ezután káplán Nagymaroson, 1922-ben Budapest-Erzsébetvárosban, de ugyanezen évben adminisztrátor Kóspallagon. Plébánosi kinevezését 1926-ban kapta meg Nagybörzsönybe. 1937-ben áthelyezték Tarjánba. 1944-ben a Bajóti Espereskerület espereshelyettese. 1946-ban előbb plébánoshelyettes, majd 1947-ben plébános Nagymaroson, ahol a Szent Kereszt Nővérek templomigazgatója is. Még ebben az évben hittanár Budapesten, a Szent Margit Leánygimnáziumban és 1951-től egyben kisegítő Budapest-Szent Adalbert plébánián. 1955-ben a Szent Szabina-templom igazgatója. 1957-ben nyugállományba vonult. Cikke a Religióban jelent meg (1915). Balassagyarmaton a kórházban hunyt el 1959. február 14-én, életének 67., papi szolgálatának 42. évében.

Lezsánszky József, káplán atya 1951-től, (U 1959)

Belkó Ágoston pápai kamarás, hittanár (1902. okt. 3.–1974. márc. 29.) – Budapesten született 1902. október 3-án. Atyja József dohányjövedéki szakalkalmazott, anyja Kuzma Mária munkásnő. Egy testvére van. Teológiai tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karán végezte. Németül és franciául is beszélt. Esztergomban szentelte pappá Serédi Jusztinián 1928. június 24-én. Ezután káplán Szomoron, 1929-ben házikáplán és hittanár Budapesten a Notre Dame de Sion Nővérek iskolájában. 1938-ban hittanár Terézvárosban a VI. kerületi állami leánygimnáziumban. 1946-ban újra káplán Budapesten a Szent Adalbert plébánián. 1947-ben pápai kamarási címmel tüntették ki. Budapesten hunyt el 1974. március 29-én, életének 72., papságának 46. évében. Az Újköztemetőben helyezték nyugalomra.

Belkó Ágoston, pápai kamarás atya, 1946-tól, (U 1974)

Neszmélyi József plébános (1931. márc. 1.–) – Neszmélyen született 1931. március 1-jén. Középiskoláját a Szent Benedek-rend esztergomi gimnáziumában, teológiai tanulmányait az esztergomi Hittudományi Főiskolán végezte. Esztergomban szentelték pappá 1956. június 10-én. Ezután káplán Budapest-Lágymányoson, 1958-ban Szomoron, 1959-ben Szobon, 1960-ban Szécsényben, és még ugyanezen évben Püskin, 1961-ben Etesen, 1962-ben Nógrádmegyeren, 1964-ben Balassagyarmat Don Bosco plébánián, 1967-ben Budapest-Csillaghegyen, 1974-ben Székesfehérvárott. 1975-ben templomigazgató Budapest-Kőbánya MÁV-telep templomigazgatóságon. 1976–2006ig plébános Budapest-Csillaghegyen, 2006-tól nyugállományban. 1977-ben érseki tanácsosi címmel tüntették ki. Templomát és a plébánia épületét megújította.

Neszmélyi (Reuz) József, káplán atya 1956-1958, (U 2011)

Polyák József káplán (1920. okt. 16.–2000, aug. 21.) – Ipolyvecén született 1920. október 16-án. Atyja Gábor földműves, anyja Novák Veronika háztartásbeli. Két testvére van. Teológiai tanulmányait Esztergomban végezte és itt is szentelték pappá 1945. július 8-án. Ezután káplán Nódrádmarcalon, 1946-ban Buda-Újlakon, 1947-ben Budapest-Külső-Angyalföldön, a Rokolya utcában, ugyanezen évben hitoktató Budapesten. 1948-ban kisegítő Drégelypalánkon, és még ugyanebben az évben Szomoron. 1949-ben káplán Érsekvadkerten, 1952-ben Budapest-Józsefvárosban, 1955-ben Budapest-Angyalföldön, a Béke téren, 1958-ban Budapest-Lágymányoson, a Szent Adalbert-templomban. Ezután 1964-ben kisegítő lelkész Budapesten a XI. kerületi Szentlélek kápolnaigazgatóságon, 1969-től káplán Budapesten a VIII. kerületi Jézus Szíve templomigazgatóságon. Buzgó és áldozatos papi élet jellemezte. Budapesten hunyt el 2000. augusztus 21-én, él 80., papságának 56. évében. Végakaratának megfelelően Ipolyvecén helyezték nyugalomra.

Polyák József, káplán atya, 1958-1964 (U 2000)

Benkő (Maltár) István plébános, EMSZO titkár (1914. aug. 23.-1977. ápr. 15.) - A Pest megyei Vecsésen született 1914. augusztus 23-án, Atyja Maltár István kalaposmester, anyja Benkő Erzsébet trafikos. Egy testvére van. A teológiai főiskola elvégzése után Esztergomban szentelték pappá 1937. június 20-án. Ezután a Váci Egyházmegye szolgálatára ideiglenesen átengedve káplán Kerekegyházán, 1938-ban visszatérve az Esztergomi Főegyházmegyébe káplán Gútán, 1940-ben Balassagyarmaton, majd ideiglenesen tábori lelkészi szolgálatra rendelték be öt hónapra Komáromba. 1941-ben betegszabadságon, de ugyanezen évben már káplán Budapest-FelsőVízivárosban. 1943-ban ismét tábori lelkész négy hónapig Székesfehérvárott, és két hónapon át katonalelkész Ukrajnában. Visszatérve még ebben az évben hitoktató Budapesten és az Egyházközségi Munkásszakosztály központi titkára. 1944-ben a német megszállás idején Eglis Istvánnal és Freesz Józseffel együtt részt vett a föld alatti Magyar Front akcióiban. 200 leventét rejtegetett, emiatt 1944. december 5-én a Gestapo letartóztatta és 1949. december 19-én Bécsen keresztül Dachauba érkezett. Eglis Istvánnal egy cellába helyeztéka Egy burgerlandi pap szentostyát vitt be nekik cigarettatárcába rejtve, szentségimádást tartottak és szentmisét mutattak be. A tábor 1945. április 29-én szabadult fel az amerikai csapatok bevonulásakor. Tagja lett a Magyar Fogolybizottságnak 1945–1947 között. 1945-ben szervező lelkész Budapesten a Szent Mihály-templomban, ahol hitoktató és káplán lett. 1947-ben lelkész Tokodaltárón. 1954-ben kapta meg plébánosi kinevezését BudapestLágymányosra a Szent Adalbert plébániára. 1962-ben főegyházmegyei tanácsosi címmel tüntették ki. Irodalmi talentummal megáldott személyiség volt. Cikkei 1946-tól megjelentek az Új Ember hasábjain. Dachaui élményéről az Új Ember 1947. IV. 6.-i számában írt. Írói álneve: Kő Benedek. Budapesten hunyt el 1977. április 15-én, életének 63., papságának 40. évében. A Farkasréti temetőben Pálos Iván püspök helyezte nyugalomra.

Benkő (Maltár) István, plébános atya 1954-től, (U 1977)

Bodó Károly káplán (1935. júl. 23.–) – Budapesten született 1935. július 23-án Szegeden szentelték pappá 1962. június 17-én a SzegedCsanádi Egyházmegye címére. Ezután káplán Röszkén a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, 1963-ban kisegítő Budapesten a Belvárosi Szent Mihály-templomban. Ismét káplán 1963-ban Budapest-Józsefvárosban, 1964-től Budapest-Lágymányoson, miközben 1977-ben az Esztergomi Főegyházmegye inkardinálja és meghagyja állomáshelyén. 1978-ban káplán Budapesten, a XI. kerületi Szent Imre-templomban, 1978-ban Budapesten, a VII. kerületi Magyarok Nagyasszonya kápolnaigazgatóságon, 1979-ben Budapest-Kelenföldön. Újra kisegítő lelkész 1984-ben a Budapest-FelsőKrisztinavárosban, 1984-ben Budapest-Szent Rókus plébánián. 1993-ban nyugállományba vonult. Elhunyt 2015. április 17-én, életének 80., áldozópapságának 53. évében.

Bodó Károly, káplán atya 1964-től, (U 2015) 

dr. Szilássy István atya - további kutatást igényel

Komesz Mátyás dr. káplán, papi szolgálatától megvált (1938. máj. 28.–) – Budapesten született 1938. május 28-án. Esztergomban szentelték pappá 1968. június 16-án. Ezután tovább tanult Budapesten a Központi Papnevelő Intézet növendékeként. 1969-ben a papnevelő intézetben Zemplén György püspök személyi titkára. Még ebben az évben káplán Varsányban, 1970-ben Esztergomban a főszékesegyházban karkáplán és Esztergom-Várban káplán. 1977-ben kapta meg plébánosi kinevezését BudapestLágymányosra a Szent Adalbert plébániára. 1980-ban papi szolgálata alól felfüggesztették.

dr. Komesz Mátyás, plébános atya 1977-től

Mikolai Bálint hitoktató, plébános (19300 jan. 8.–2004. ápr. 22.) – Budapesten született 1930. január 8-án. Teológiai tanulmányait az esztergomi szeminárium növendékeként végezte. Esztergomban szentelték pappá 1953. június 14-én. Ezután hitoktató és káplán Balassagyarmaton, 1958-ban káplán Budapest-Angyalföldön, 1961-ben Nagymaroson, 1963-ban Szentendrén, 1964-ben Budapest-Középső-Ferencvárosban, 1969-ben Budapest-Herminamezőn, 1971-ben Budapest-Kőbánya-Szent László plébánián. Plébánosi kinevezését 1977-ben kapja meg Ludány-halásziba, 1980-ban szintén plébános Budapest-Lágymányoson. 1985-ben templomigazgató a Budapest-Belvárosi Szent Anna-templomban, majd 2003-ig ellátja a Szent Mihály templomigazgatóságot is. 1979-ben c. esperes, 1999-ben c. prépost lett. Templomigazgatósága alatt belsőleg teljesen restaurálta a Szent Anna-templomot, és megkezdte a Szent Mihály-templom felújítását is, amelyet azonban befejezni nem tudott. Hívei igen becsülték és szerették nagy gonddal készült szentbeszédeit és töretlen optimizmusát. Különösen a gyerekekhez találta meg a hangot. Igen messziről jártak szentmiséire és hittanóráira. Gondos, szeretetteljes lelkületével sikerült megtöltenie templomát hívekkel, és köztük gyermekekkel. A Turisták Lelkigondozásának Bizottsági tagja is volt. Budapesten hunyt el 2004. április 22-én, életének 75., papságának 51. évében. Az általa kialakított Szent Anna-templom kriptájában helyezték nyugalomra.

Mikolai Bálint, c. esperes plébános atya 1980-tól, (U 2004)

Sárváry Ferenc dr. teol., plébános (1917. júl. 15.–) – Szakonyban született, 1917. július 15-én. Atyja József földműves, anyja Molnár Anna háztartásbeli. Két testvére van. Teológiai tanulmányainak mind az öt évfolyamát 1938– 1941 között a bécsi egyetem teológiai karán végezte mint pazmanita növendék. Bécsben szentelték pappá, 1941. július 13-án. Ezután káplán Csolnokon, 1943-ban Balassagyarmaton, 1944-ben Budapesten a Szent István Kórházban, 1946-ban Budapesten a XIII. kerületi Árpád-házi Szent Margit plébánián, 1950-ben Budapest-Óbudán, 1952-ben Budapest-Rózsafüzér Királynéja plébánián, 1955-ben Esztergom-Belvárosban. 1956-ban kápolnaigazgató Budapesten a XI. kerületi Karolina úti Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolnában. 1962-ben főegyházmegyei tanácsosi, 1979-ben esztergomi főszékesegyházi tb. kanonoki címmel tüntetik ki. 1997-ben nyugállományba vonul. 2005-ben nyugdíjasként Budapesten él. Elhunyt 2010. december 11-én. 

dr. Sárvári Ferenc atya sokat segített plébániánkon

Kántoraink voltak

Ardai Tibor jezsuita ata, kántor.: 1913. dec. 27. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1933. szept. 4. Bp. Psz. 1943. jún. 25. Szeged. F. 1948. febr. 2. †1983. febr. 24. Pannonhalma.

Banicz Lajos jezsuita atya, kántor.: 1914. febr. 3. Nagykapornak. SJ 1935. júl. 30. Psz. 1946. júl. 26. †1976. febr. 20. Bp.

Kerkai József, piarista atya,  kántor - további kutatást igényel